A magyar U18-s fiú kosárlabda válogatott EB szereplésének tapasztalatai
Nagy Ágoston
Debreceni Egyetem, Héraklész edző
Barna Donát
Bárdos Lajos Általános Iskola, kosárlabda edző
Cím: A jövőbe látás edzői eszközei-
A magyar U18-s fiú kosárlabda válogatott EB szereplésének tapasztalatai
The performance of the Hungarian U18 men basketball team on the European Championship and its experiences
Összefoglalás
A válogatott programok elemzésének nagy jelentősége van az utánpótlás kosárlabdázás elméleti és gyakorlati fejlesztésében. A szakemberek eltérő szakmai irányvonalakat tartanak követendő iránynak, ezért a napi problémák megfogalmazásában segít a nemzetközi korosztályos versenyek átfogó értékelése.
A korosztály jelentősége
Az 1993-94-s nemzeti együttes a 2011. évi várnai korosztályos Európa Bajnokságon szerepelt és a nyolcadik helyezést érte el. Az elmúlt esztendő U18-s kereteit vizsgálva megállapítottuk, hogy nagyon fontos szerepe van ennek a korosztálynak. Megállapítható, hogy zömében ma is jelentős játékosokról van szó.
Feladatok tanulása a felkészülési meccseken
A magyar csapat támadó és védekező koncepciójának tanítására hat hét állt rendelkezésre. A nyolc felkészülési mérkőzést alapul véve akartuk meghatározni az egyénre szabott taktikai feladatokat, amelyek vezérelvként jelölték ki az operatív célokat a szakmai stáb és a játékosok számára. A koncepció lényege az volt, hogy az EB ellenfeleink várható játékstílusaira hatékonyan tudjunk reagálni.
Újszerű értékelés posztonként
A mérkőzések elemzése alapján értékeltük ezt a koncepciót és a végrehajtás sikerét. Összehasonlításokat tettünk a felkészülési és az EB torna végi összesített statisztikák analízise után. A mérkőzés videók segítségével megállapítottuk, hogyan sikerült a posztonkénti tervet megvalósítani. Fontos kiemelni, hogy újszerű az értékelés, mert a az azonos posztokon játszókat együttes teljesítményük alapján értékeltük.
Pszichológiai vizsgálatok
Tudni akartuk, vannak-e összefüggések a csapat pszichológiai elemzésének eredményei és a teljesítmény között. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen a sportolók és a csapat koncentrációs képessége, mikor fárad el a figyelmük, kik a csapat vezérei és milyen szinten áll a team kohéziója. Azt is kerestük, hogy melyik lehet a legerősebb kezdőötösünk és melyik ötös segíthet a leginkább a nehezebb időszakokban. A mérkőzések igazolták a korábban kapott tudományos eredményeket.
Kulcsszavak
Jövőbe látó edző, szupervízió, döntés, értékelés, trendek a kosárlabdában
Summary
The analysis of the national team programs has a great importance to the theoretical and practical development of the youth basketball. The experts hold different professional orientations to follow, so the overall assessment of the the international junior tournaments will help us to solve the common problems.
The significance of this age category
The 1993-94 national squad took part on the European Championship 2011 in Varna, and appeared to reach eighth place. Observing the U18 teams of the last five years we found that it has a very important role of this age group. It can be concluded that most of them are still outstanding players.
Learning tasks in the preparation matches
We had six weeks to teach the Hungarian team's offensive and defensive conception. Using eight preparation games we wanted to determine the individual tactical tasks that guided our experts and players to the operational goals. The point of the concept was to enable us to respond effectively to the style of our possible opponents.
Evaluation according to the playing roles
The matches were evaluated based on the analysis of this concept and the successfull execution. We compared and analised the game stats of matches of the European Championship tournament and the preparation period. Due to the match videos we have found that we could successfully complete our plans of each playing role. Importantly, it is a new assessment, because we evaluate the performances of our players together who play the same playing spots.
Psychological tests
We wanted to know if there are any connections to the team performances and the results of psychological analysis. In particular, we were curious how the athletes and the team's ability to concentrate, when do they lose their attention, who are the team leaders, and at what is cohesion in the team. We also searched for the strongest starting five Thatcher can be solution in the most difficult periods. The matches are shown in the previously obtained scientific results.
Keywords
Visionary coach, supervision, decision making, evaluation, basketball trends
Bevezetés
Jövőbe látás
Az edző feladata, hogy az általa menedzselt sportszervezetet sikeressé tegye és olyan intézkedéseket, szabályokat hozzon, amivel a teljes programot eredményessé teheti.
Így az edzőknek, más szóval sportmenedzsereknek, - a válogatott edzőknek is jövőbe látó feladataik vannak. A jövő kiszámítható. (Barabási Albert- László, 2010)
Erre készülünk az edzéseken, a mérkőzéseken és hosszabb idő intervallumban egyaránt. Ezért olyan rendszert alakítottunk ki, amellyel miközben előre tervezhetünk, speciálisan értékelhetjük a csapatot, a játékosokat és önmagunkat is. Ennek legfontosabb ismérvei a céltudatosság és az aktuális eredmény.
Ez a rendszer - többek között - meghatározta az egyének feladatait, az ellenőrzés módját (együttműködés sikerét, mentális tényezőket, statisztikát, tanulási képességet), a csere rendszert, a posztonkénti lehetőségeket, a taktikai ismereteket, a technikai tudást, a szükséges kondicionális állapotot)
A hatékony jövőbe látó képességet sikeres heurisztikai döntések jellemzik, melyekhez információra van szükség. Ez állandó tanulást igényel. Az ebből eredő megismerési kényszer nem hagyja, hogy menedzserként axiómákban gondolkozzunk. A sportág változik. Így naponta meg kell válaszolnunk a kiplingi kérdéseket (Tex Winter, 1997):
I keep six honest serving men
(They taught me all I knew);
Their names are What and Why and When
And How and Where and Who.
Az edzői tevékenység értékelésében a legfontosabb, hogy versenyképes legyen. Ehhez nem lehet mindig végigjárni az ismert tanulási algoritmusokat. Innovációra van szükség, amelynek célja az időnyerés. Egyrészt ezen a ponton jelenik meg a kiválasztás, másrészt a szupervízió, amely a komplex tanulási folyamatot jelenti. A válogatott programnál egy jellemző algoritmust követtünk, melyet Mester Programnak nevezünk.
Sportági trendek
Szükségesnek láttuk vizsgálni az egyszerűbb szakmai, vagyis menedzselési trendeket a kosárlabdázásban, amelyek befolyásolják a sportág jövőjének irányát. Az edzőknek olyan közegben kell dolgozniuk, ahol a sportszervezetet dinamikusan kell korrigálniuk, hogy lépést tartsanak a versenyzéssel és a hosszabb távú tervekkel, miközben szem előtt kell tartaniuk, hogy a sportág állandóan fejlődik.
Új trendként állapítható meg, hogy az EB csapatai jellemzően 12 emberrel játszottak. A csapatokban általában szerepeltek olyan fiatalok, akik már játszanak nagy európai csapatokban, s vannak akiket az NBA youth program is figyel.
Minden csapatban voltak fiatalabbak, nem tiszta évfolyamokkal versenyeztek, vagyis mindig vannak, akik a következő generáció gerincét alkothatják. (Tehetséggondozás)
A meghatározó szerepet a nemzetek hosszabb távú válogatott programmal igyekeznek kivívni. Általában az edzők személye nem változik. A stábok nem három- öt éves programban dolgoznak, inkább 10-15 évet kapcsolnak össze, hiszen nem csak aktuálisan szeretnének eljutni valahová, hanem ott meg is akarnak maradni. Ez a mi hároméves személetünktől gyökeresen különbözik.
- Fontos kiemelni néhány téveszmét eloszlató szakmai trendet. A csapatok ugyanis nagy mértékben alkalmaznak területvédekezést, nem dominál az emberfogásos védekezés, bizonyos közhiedelmekkel ellentétben.
- A foul for profit – vagyis az úgynevezett korai taktikai személyi hiba nem mindenkinél preferált eszköz a mérkőzés teljes egészében.
- A legáltalánosabb támadási koncepció a gyorsindítás- mozgó játék – ellenőzött támadás – izolációs játék sorrendet részesíti előnyben. --» ellentétben a gyorsindítás- ellenőrzött játék – mozgó rendszer – izoláció koncepcióval.
Az edző innovációs tevékenységének terméke a koncepció, melyet befolyásol az edző-sportmenedzser filozófiája, szemlélete, mely megkülönbözteti a tradicionálistól.
Eredményességét az befolyásolja, hogyan válnak be a játékosai. Koncepciója annál értékesebb és egyben versenyképesebb, ha nem csupán a hagyományos eszközökkel vállal kockázatot és nem csak az ismert mintákat követi.
Számos képességet kell hatékonyan kihasználnia, hogy helyesnek vélt heurisztikai döntéseket hozzon. Nem csak az edzéseken és a meccseken, hanem a tervezéskor és a megvalósításkor is.
A heurisztika olyan döntés módszer, amely során a korábbi tapasztalatokra építve hozunk döntést.
A szupervízió olyan tanulási folyamat, amelyben a kompetenciák fejlesztése, a kooperáció növelése, s a hatékonyság fejlesztése a cél. A szupervíziós program megvalósítása számtalan formában történhet.
Tudományos értékelés
A szokásos EB értékelésen túl tudományosabban végeztük a kutatásunkat. Ennek szükségessége azért nyilvánvaló, mert meg kell osztanunk a tapasztalatainkat, hiszen nagyon sok tévhittel és sok olyan hazai stratégiával találkozhattunk ebben az évben, amelyeknek nincs hosszabb távon várható pozitív eredménye. Minél több információt dolgozunk fel és osztunk meg, annál sikeresebbé tehetjük az utánpótlásunkat.
Számos aspektusból vizsgálható meg az EB szakmai színvonala. Ezek között objektív és szubjektív véleményt is formálhatunk, ha a csapat aktuális teljesítményének okait keressük. A versenyeket követő tudományos értékelések viszont kristálytiszta képet adnak arról, hogy másokhoz képest hol tartunk, s merre kell tovább fejlődnünk. Ez volt a kutatásunk legfontosabb célja.
Anyag
A válogatott felkészülési programja 2010 őszén kezdődött. Két rövid összetartást követően legközelebb 2011. Június 6-n folytatódott a hathetes edzőtáborral, amelyben nyolc mérkőzés kapot helyet. A csapat főversenye 2011.július 21-31 között volt.
1. táblázat / 1. : Az U18-s válogatottakban szereplő játékosok karrier követése (2007-2011) /
Eredményességi célkitűzés
Az 1993-s válogatott a hetedik helyet szerezte meg 2009-ben, míg az 1994-sek hatodikok lettek 2010-ben Észtországban. (ellenfelünk a grúz válogatott volt az ötödik helyért)
Az idei U18-s csoportellenfeleink közül a házigazda bolgárok a végső győzelemre is esélyesek voltak. Portugáliai győzelmük után tavaly az A divizióban szerepeltek. A grúzok érett játékosállománya komoly erőt képviselt Észtországban. Közöttük euroligás játékos is helyet kapott. A grúz válogatott két éve mögöttünk végzett a tabellán csakúgy, mint Luxemburg is. Mivel mindkét évfolyamban sikerült bejutni a legjobb nyolc közé, ezt minimum célként jelöltük meg idén is.
Felkészülési mérkőzések
A végső felkészülési időszakunk során kevesebb meccset tudtunk játszani mint terveztük. Viszont minden héten volt edzőpartner, így a munkánk ellenőrzését el tudtuk végezni. Biztosan hátrányban voltunk ebben a tekintetben az ellenfeleinkhez képest, mert pl. a Luxemburg játszott a szerbekkel, spanyolokkal, horvátokkal, angolokkal és belgákkal.
Mester Program
Ebben a tervezési felfogásban a felkészülést a legközelebbi mérkőzés határozza meg. (Tex Winter, Triple Post Offense, 1997, Manhattan )Valójában az utolsó EB meccsünkig így gondolkoztunk és így készítettük el az elvégzendő programot. A kulcskérdés, hogy mi az elérendő cél a következő mérkőzésig? A válasz alapján a tananyagot aztán hetekre, napokra kell bontani. Majd meghatározni az edzések optimális felépítését. A helyzetelemzés, majd cél módosítás, vagyis inkább pontosítás állandó. Attól függően, hogyan halad a munka. A Mester Program központi vezérmotívuma, hogy alapvetően, mit akarok elérni a program végére, hová akarok eljutni?
Posztonkénti koncepció
A mérkőzésenként elérendő cél: posztonként a 20-25 pont volt. Az EB előtti találkozók alapján a 20 pont reálisabbnak tűnt. Tehát nem csak túldobnunk kellett ellenfelünket, hanem védekezni is.
A SZUPERVÍZIÓ alapján együttműködéseket hangsúlyoztuk, ezért a szerzett pontokban vállalt előkészítő szerepek fontossá váltak. Így értük el, hogy ne csak énközpontúan gondolkodjanak. Elfojtottuk az oportunista szemléletük dominanciáját.
A megtanult játékrendszerben mindenki megismerhette a pontszerzési lehetőségeit, hiszen támadásainknak döntésfüggő a befejezési lehetőségük. A döntéshozatalukat akartuk fejleszteni, ez volt a kulcs a munkánkban, mert ebben hiszünk hosszabb távon. Azonban ez csupán akkor lehet hatékony, ha megfelelő a helyezkedés, a technika, az időzítés és a pontosság Erre kellett törekedniük. Kerülni kellett a gépiességet, olvasni kellett a védekezésüket és ez ellen dolgozni, tehát az edzéseken olyan gyakorlatokat is beépítettünk, amelyek serkentik az eredetiségre és a virtuózitásra is őket, miközben a kockázatvállalást céltudatossá teszik.
A koncepció kihangsúlyozta azokat a lehetőségeket, amelyekkel kibővül a pontszerzési lehetőség. Pl. A negyedek elején a biztosabb kosárszerzésre kellett törekedniük, mert a kiharcolt személyi hibákkal a bonus is elérhetőbb lesz, ráadásul a plusz dobások megkönnyítik az ideális pontszám elérését.
A második esély, vagyis a támadó lepattanók megszerzése és kihasználásuk javíták a pontatlan dobásaink negatív eredményét.
Tudniuk kellett, hogy kb. 80 támadással számolhattunk egy meccsen, vagyis ha mindegyikben 1 pontot tudtunk volna szerezni – elméletileg – 100%-s hatékonysággal támadtunk volna. A mérkőzések ritmusának gyorsításával növelhető a támadások száma. Mindeközben a védekezésünknek is hatékonynak kellett lennie. Nem kaphattunk minden támadásban gólt.
Minden kapott hármas, az ellenfél legalább két pozitív támadását jelenti. Vigyáznunk kellett, hogy a dobott hárompontos támadásunkra ne kapjunk három pontos választ!!! Ha viszont hármast kapunk, dupla energiával kellett törekednünk, hogy pozitív támadás következzen, ne legyen elkapkodott, s ha lehet érjünk el három pontot.
A labdabirtoklás mielőbbi visszaszerzése volt a legfőbb célunk. Minden pillanatban ez dominált, amikor nem volt nálunk a labda. Ez hazai viszonylatban azért más, mert nem vártuk az ellenfél hibáit, hanem kierőszakoltuk ezeket és nem csak előre, hanem visszafelé is a játék folyamatosságára törekedtünk!
Hatékonyság
Sajnos kevés alkalom volt, amikor helyzetünk lehetett, hiszen jó adottságú, tudatosan játszó csapatok ellen küzdöttünk. Ezért meg kellett becsülnünk a valódi helyzeteket. Ennek a felismerése volt a nehéz, hiszen a támadásainkat be tudtuk fejezni korán és késleltetve is. Utóbbinál a cél, hogy biztosabb (high percentage) dobásokat válasszunk a kritikus időszakokban. Ezek a mérkőzések, negyedek elején vannak, illetve a negyedek végjátékaiban. Ezekben az időszakokban mindig fontos, hogy extra együttműködések legyenek, amelyeknél magas színvonalú a technikai és taktikai fegyelem. E mellett vártuk, hogy legyenek szellemesek.
Az EB-nek köszönhetően úgy tűnik, érettebbek és megfontoltabbak lettek. Nehézségbe akkor ütköztek, ha gyorsabb döntésekre kényszerültek, mint amit megszoktunk a hazai versenyeken.
2. táblázat / 2. : Az EB és a felkészülési meccsek összehasonlítása
A program megvalósulásának szöveges értékelése
Közös célok
Az elvégzett munka alapján sikerült egy erős és számonkérhető közösséget kialakítani. Végig hangsúlyoztuk, hogy ki kell egészíteniük egymás szerepét és a posztonként megfogalmazott szerepek megvalósítását kértük tőlük. Megpróbáltak alkalmazkodni, noha olyan játékosokról van szó, akik a saját klubjaikban a maximálishoz közeli játékidőt töltötték el azokban a bajnokságokban, ahol meghatározó játékosnak számítottak. Az opportunista szemléletüket úgy szabályoztuk, hogy kiegeszítsék egymást és, hogy tudjanak örülni egymás sikereinek. Az edzéseken kívül is nagyon sokat kellett foglalkozni velük, mely szintén tervszerűen történt.
Csere koncepció
A játékunk során a csere rendszerünk általában működött, vagyis tudtunk minőségben hozzátenni. A pályára lépők hasznosak akartak lenni. Kevés meccset játszottunk ahhoz, hogy egyértelmű törvényszerűségeket állapítsunk meg, viszont a felkészülés során bevált ötösünkre mindig lehetett számítani. Akár a hátrányt kellett csökkenteni, akár növelni kellett az előnyt jól működtek együtt. Ez nagy előnyt jelentett számunkra.
Védekezés
A csapat tagjaira általánosan az volt a jellemző, hogy nem igazán szoktak hozzá ahhoz a sok védekezési feladathoz, amire figyelniük kellett. Folyamatosan változtattuk a védekezéseinket, a letámadó jelleget fenntartva állandóan készenléti helyzetben kellett lenniük. Ez azért volt probléma, mert közöttük főleg támadó szellemű fiúk voltak, akik a védekezésre nem igazán szoktak figyelmet fordítani. Ezt sikerült fejleszteni, de az is lehet, hogy a támadásra ezért nem maradt meg a szokásos energiájuk.
Dobó játékosok teljesítménye
A nagy dobóink technikájával volt elsősorban a gond. Néhányan nem tudnak távolról tempót dobni. Mások csak egysíkúan tudtak helyzetet kialakítani maguknak. Mindezek miatt azt a magabiztosságot, amit vártunk tőlük, nem tudták hozni, ráadásul a gyengébb lepattanózásunk is nehezítette a döntéseiket. Egy biztos, a betöréseik irányait gépiesen, a megszokott mozgássorokból akarták eldobni. Sajnos ezek nem működtek. Ez többüket erőlködésre késztette. Itt is az EB szintű felkészülési mérkőzések segíthettek volna.
Kulcsemberek
A csapat elképzelt vezérei nem tudtak pontszerzésben, védekezésben, mezőnymunkában, figyelemben, egészségben kiegyenlített teljesítményt és állapotot mutatni. Úgy gondolom, hogy maguk sem mindig hitték el, mennyire közel kerültünk a sikerhez. Onnan is látható, hogy gyerekekről van szó, hogy könnyekkel küzködve léptek túl egy-egy nehézségen.
Adottságaink
Általában a Nyíregyháza, a Debrecen és az Újbuda adta végül a válogatott magját. A csapatunk átlagosnak számított, bár egyik játékosunk 222 cm-s magasságával megemelte a tekintélyünket. Ki tudtunk állni egészen magas szerkezettel bármelyik negyedben. Egyik irányítónk 177 cm-el volt a legalacsonyabb. Mindenki más 190 cm körül volt legalább.
Jellemzően minden csapatban volt meghatározó kisember. Inkább a hármas és négyes poszton voltak a jobb együttesek magasabbak nálunk. Ami kiemelendő, hogy a mieink testtömege, izomzata lényegesen alulmúlta az ellenfeleket.
Sokkal nagyobb gondot fordítanak a fizikai képzésre. Beszéltünk az ellenfelekkel és tudjuk, hogy a fokozatosságot betartva előbb gimnasztikai programokkal, majd súlyzózással érték el, hogy általában 10 kg-val erősebbnek tűntek nálunk, ami egyúttal a test-test elleni küzdelmekben előnyt is jelentett számukra. Sebességben, kitartásban, állóképességben felvettük a versenyt.
Mentális faktor
Láthatóan mentálisan komoly lemaradásunk van. Más a győzelemhez való hozzáállásunk, az ellenfelek rendkívüli eszközökkel is képesek kihangsúlyozni a csapategységet, míg nálunk ez szokatlan. A fiúk figyelmi képessége, döntési készsége, énközpontúsága, együttműködési szándéka, küzdeni akarása, kockázatvállalása, kreativitása, kihívás vállalása olyan tényezők, amelyeket hosszabb időn át kell felépíteni. (Watt Nicoll, 2009) Nem volt alapvető gondunk ezzel, viszont látszott, hogy ez egy olyan területe az edzői munkánknak, amire időt kell szánnunk a napi rutin mellett. Foglalkoznunk kell velük, hogy a szerepeket megértsék, hiszen vannak általános szerepek és vannak olyanok, amelyek speciálisak.
Pszichológiai eredmények
Az előzetes pszichológiai elemzés egyezett az edzői véleményünkkel. Jó döntésnek éreztük, hogy ezeket a fiúkat hívtuk el a felkészülésre. Megtiszteltetés volt számukra a nemzeti válogatottba kerülés és élni akartak a lehetőséggel. Az EB-t követően néhány játékosnál tovább erősödött a jellemzés konkrét igazolása. Várható, hogy ezek a fiúk hosszabb távon igazolják, hogy jó döntés volt a meghívásuk és hamarosan meghatározó szerepük lesz a felnőtt kosárlabdában.
Példa az egyénre szabott feladatokra. Hogyan, mit, mikor, miért, ki...
20 lepattanó, 40 pont, 60%-al, 80 perc alatt, 100 %-s energiával
A fenti számok a 4-s és 5-s posztokra kiszámolt elvárásaink voltak, akiknek a szerepük sokoldalú, hiszen sokszor játszhattak szemben és háttal is a palánknak. Több játékunkban éppen az volt a cél, hogy az ellenfelek magasabb védőit kihozva kerüljenek befejező helyzetbe. Nem volt szabad kapkodniuk. Hinniük kellett a gyakorolt technikákban, amiket tanultak a megelőző hetekben. Biztattuk őket, hogy ne féljenek az összetett mozgásoktól, cselektől. Igyekeztek a belső társakkal együttműködni, hiszen a High-Low kapcsolat ugyanolyan lelki pluszt ad, mint egy mezőny hátsó befutása, vagy egy sikeres hármas dobás.
Vártuk, hogy erőszakosak legyenek. Megértettük velük, nem biztos, hogy lesz második esélyük, ezért a célzott dobást vártuk tőlük. Használniuk kellett a palánkot. Egy-egy jó kiharcolt belső dobással tudtak büntetőhöz jutni, s ha minden összejön, plusz egyes dobásokkal is gyűjtögethették pontjaikat. Nem feledhették az együttműködéssel összehozott pontokat. Sokkal többet kellett előkészíteniük. Menniük kellett a lepattanókért, hogy érezzék a dobók a támaszt. A leválásaiknak veszélyesnek kellett lenniük. Ha labdát akartak kapni, tudatosan kellett a technikákat használni, hogy a társak merjék őket megjátszani.
Helyezkedniük kellett, hogy megjátszhatóak legyenek a betörések során. A Betörés-Kiosztásos játékunk helyezkedési szabályait alkalmazniuk kellett.
A támadó pattanókból szerezhettek nem várt könnyű kosarakat és a gyorsindítások, átmeneti játékok során is dobhattak gólt.
Segíteniük kellett a labda nélküli mozgásokat. A jó elzárások az ő hasznukra is lehettek. Használniuk kellett a speciális labdás és labda nélküli támadó lábmunkákat. Elvártuk, hogy magabiztosak és megbízhatóak legyenek.
Támadó stratégia, taktikai elképzelések
Alapvetően a háromszög játék mozgó rendszerű elveit tanítottuk. Ez tette lehetővé, hogy sokoldalúan tudjunk támadni és olyan játékos kerüljön be a palánk alá, aki képes hatékonyan támadni.
Tudniuk kellett a betörés-kiosztásos játék szabályait. (betörés a sarokból, 45 fokból, középről, a körtéből, stb.) Ezt a helyezkedést összekötöttük a labdás elzárás-leválásos játék befejezési lehetőségeivel is.
Három olyan alapjátékot tanultak meg, amelyekkel ellenőrzöttebbé tettük a befejezéseket, amennyiben szükség volta rá.
Támadó elképzeléseink közül a legfontosabb, hogy bármit védekezett az ellenfél, a negyedek elején ki akartuk erőszakolni, hogy mielőbb foult problémájuk legyen.
Több bedobást tanítottunk, hogy ezekre a speciális helyzetekre ne tudjanak felkészülni ellenünk. Ezekben különböző szerepek kaptak befejező és előkészítő hangsúlyt, nem mindig ugyanazok voltak a kulcsemberek.
A letámadás elleni játékunk megegyezett a felállt védelem elleni háromszög játék alapelveivel.
Megtanultak két-három játékot páros és páratlan zóna ellen. Az emberfogás elleni játékaink használhatóak voltak zónavédekezés ellen is.
Az emberelőnyös helyzetek befejezéseit egységesítettük, melynek célja, hogy első szándékra ziccer helyzetet alakítsunk ki, tehát nem gyors könnyű mezőnykosarat, esetleg hármast kerestünk. Az a másodlagos cél volt csupán. (Extra passzal)
Úgy készültünk, hogy minden labdás-elzárás leválás megoldásába bekapcsolható legyen a harmadik ember is.
Védő stratégia, taktikai elképzelések
A kiinduló koncepció a folyamatosság megtartása. Ezt szorosabb és lazább helyezkedéssel váltogatni tudtuk, attól függően, hogy korán, vagy későn akartunk labdát szerezni.
A sikeres egészpályás védekezés feltétele, hogy mindannyian tudjanak védekezni minden poszton. A cél ebben a tekintetben a labdás támadó nyomás alatt tartása. Ne tudják játszani saját kényelmi játékukat. Ezt úgy fokoztuk, hogy alapvetően minden labda nélküli elzárást ütközéssel váltottunk.
Az alapvédekezés minden esetben kifelé terelt. A karmunka tekintetében daráló és a labdát folyamatosan támadó szemléletben.
Az alsó pozícióban megjátszott középjátékosokat előről akartuk védeni alap esetben. Le kartuk ütközni korán, ki akartuk tolni az alsó blokból és szükség szerint belül meg akartuk csapdázni.
A zónavédekezést úgy akartuk alkalmazni, hogy előtte kitolt védekezéssel meglassítjuk az ellenfelet, ne legyen elegendő idejük előkészíteni a dobásukat. Ezt késői duplázással tovább hangsúlyoztuk.
Az ellenfelek jellemző stratégiái
A jegyzetek alapján megfogalmaztuk az EB-n résztvevő csapatok játékstílusait, külön kiemeltük a válogatottak kulcsembereit. Ezek között megvizsgáltuk, hogy hol tartunk ezzel az évfolyammal a nemzetek között és megfogalmaztuk a fejlődési irányt.
Eredmények
Nyilvánvaló megállapításokra juthattunk az EB központi statisztikáinak elemzésekor. Ezek alapján látható a csapat helye a mezőnyben. E statisztikák a tradicionális mutatókat vizsgálják, vagyis az egyének mezőnymunkáját és dobásainak sikerét számolják.
Pontosztó táblázat és a játékosok teljesítményének nettó értéke
Az együttműködések és döntések vizsgálata a válogatott program egyik legjelentősebb innovációs eleme volt az egész felkészülés és a főverseny alatt. Az edzéseken és a közös elemzéseken ezeket hangsúlyoztuk és ezeket vettük értékelő rendszerünk alapjául, mely abszolút új volt a csapat számára.
A személyes jegyzetek készítésével és a mérkőzés videók analízisének köszönhetően megállapíthattuk a játékosok együttműködését és hozzájárulásukat a labdabirtoklások eredményeihez, vagyis tényleges szerepüket a kapott és a szerzett pontokban. Ez és a hagyományos statisztika együttesen racionálisabban adják a csapat és a játékosok teljesítményét. Ez a pontosztás módszere, amely tekintetbe veszi a játékosok úgynevezett nettó teljesítményének meghatározásakor az egyes játékosok hozzájárulását az elrontott támadásokhoz és a sikeres védekezésekhez. (Sterbenz, 2007)
Sokkal célszerűbbé és hatékonyabbá tettük ezzel a válogatottak tevékenységét. Megváltozott a magatartásuk és nem vetélytársakként működtek.
Megvizsgáltuk a csapatunk támadásainak mérkőzésenkénti számát és hatékonyságát, melyet összehasonlítottunk más csapatok statisztikai eredményeivel. Így nyílt mód arra, hogy a személyes mérkőzés megfigyelésen készített jegyzetek és a számok alapján alátámasztott eredmények között párhuzamot vonhassunk.
Posztonkénti hozzájárulás a teljesítményünkhöz
Az alábbiakban a játékosoknak azt a rotációját állítottuk táblázatba, amelyre alapvetően készültünk. Így posztonként, illetve soronként látható, hogy milyen mértékben vették ki a részüket a játékosok, akik hasonló szerepkört töltöttek be.
Természetesen számos változásra kényszerültünk a mérkőzések során. A felkészülési mérkőzések mindegyikén kiválóan teljesítettünk a harmadik negyedben. Ez az ötös volt az, amelyik a nehéz időszakokban mindig jól működött együtt. (Kivéve az utolsó izraeli meccsen)
3. táblázat / 3. : A posztonkénti hozzájárulás az EB összesített statisztikái alapján /
Az ellenfelek támadó- védő koncepcióinak elemzése
Valamennyi csapatról készítettünk jegyzeteket és beszereztünk videokat. Az volt a cél, hogy egy átfogó képet készítsünk arról, hogy mi volt a jellemző stílus. Ebből meghatározható, hogy melyek az aktuális trendek az U 18-s korosztályban.
Megfigyelhető, hogy a hibára kényszerítő védekezés ma prioritást élvez, mert a csapatok a mérkőzések nagy részében igen aktívan gyakoroltak nyomást a labdás támadóra. Ennek érdekében gyakoriak voltak a védekezési váltások. Azonos képességű ellenfelek ellen szükséges is volt. A kulcskérdés az volt, hogy a mérkőzés mely periódusában történtek meg a váltások?
Megfigyelhető volt több speciális, nem gyakran alkalmazott területvédekezés. A csapdázásokat – gyakran - váratlan időszakokban és helyzetekben alkalmazták. A követéses match-up zóna is szerepelt néhány csapat eszköztárában
A mozgó rendszerű játékok túlsúlyban voltak és lényegesen visszafogottabban alkalmazták a csapatok az ellenőrzött támadásokat. – Néhány ország válogatottjának kivételével. A labdás elzárás- leválásos játék alkalmazása igen magas szinten történt, mert változatos volt az előkészítés, a leválások iránya, a leválók megjátszása és ezzel együtt a védésük is számos jellegzetességet mutatott.
Mire volt szükség a négy közé jutáshoz?
Harminckilenc pontban foglaltuk össze a négy legeredményesebb csapat sikerének okait. Ezek közül kiemeltük azokat, amelyekben a magyar csapatnak a legtöbbet kell fejlődnie a meglátásunk szerint.
Az egész pályás védekezésben minden játékosnak elegedhetetlen feladatai vannak. Az egyes csapatokban vannak olyan felelősök, szerepek, akik extra színvonalon képesek teljesíteni egy:egy ellen, a védekezések bontásában.
Mindegyik csapatban több olyan labdabiztos ember van, akik vállalkozók és megbízhatóak a nehéz helyzetekben is. Mindenhol több nagy dobókedvvel rendelkező, ponterős játékos volt, akiket a többiek fegyelmezetten megtaláltak a kellő időszakban.
A lepattanózás a legfontosabb, leggyakoribb eszköze a labdabirtoklás megszerzésének. Ennek speciális felelősei a mezőnyben is jelentősek voltak. A szervező szerepkört több stílusú és adottságú játékos képes volt betölteni, akik valóban vezérek voltak és láthatóan képesek voltak előre gondolkozni mások helyett is.
Rendkívül meghatározó a csapatok és a kulcsemberek mentális felkészültsége. A döntések minősége és mennyisége jellemzően pozitív volt.
A fizikai állapotukra jellemző volt az erős testfelépítés. Minden kondicionális képességben és koordinációs készségben látható volt, hogy felkészült sportolókról van szó.
A csapatoknak az átlagosnál szélesebb támadó és védekező repertoárja volt, amelyet stabilan alkalmaztak.
Feladataink
A felkészülési program fontos eleme a minőségi mérkőzések beépítése.
A dobásbiztonságot nem csak a hagyományos ismétléses módszerrel kell fejleszteni. Jól előkészített döntésnek kell lennie a dobásnak és versenyképes, győzni akaró játékosokat kell beválogatni.
Nagyon kiemelt probléma, hogy minden játékos tudjun szemből támadni. Ezekkel összefügg a lepattanózás, amelyet új alapokra kell helyezni, mert ennek az elemnek az értéke valamilyen oknál fogva csekélyebb a játékosok hozott szemléletében.
A gyors, sok mozgásos, kevés leütéssel történő támadások szokatlanok a magyar játékosoknak, mert hazai környezetben főként az úgynevezett felnőtt kosárlabdázásra készítik fel a fiatalokat, amelyben túlsúlyban van a hosszabb támadóidővel járó statikusabb játék. A jellemző trend, hogy a rendezetlen védelem elleni játékra törekedtek a csapatok általában.
A centerjátékunk nagyon alacsony szinetn van. A mezőnyöknek szokatlan a poszt játékkal való kapcsolat, a belső embereink képzetlenebbek és fizikailag gyengébbek, mint az ellenfelek. Versenyképesebbé kell tennünk ezt a részt, melynek egyébként fontos területe a következő játékelem fejlesztése, a labdás elzárás- leválás is.
A kommunikáció majdnem ismeretlen. Fontosak az egyezményes jelek, segítő vezényszavak, és sok egyéb, amely segíti az együttműködést a pályán lévők között és az edző és a játékosok között. Ezt a rendszert újra fel kell építeni.
Fejlődnünk kell a precíz végjátékban, mert jellemzően ez jelentett problémát sok játékos számára, akik taktikai fegyelme és magabiztossága alacsonyabb szinten volt.
Két alapvető terület van, amelyre sokkal tudatosabban kell készülnünk. Ez a fizikum és az egységes alaptechnika, melyek nélkül nem lehet hosszabb távon eredményesen szerepelni.
